Stabat Mater
kantáta szoprán és alt hangra valamint vonószenekarra
Eredeti cím: Stabat Mater
Keletkezés éve: 1735
Ősbemutató időpontja: 1736-01-01
Ősbemutató helye: ...
A műhöz tartozó szerzők:
A Stabat Mater himnuszt közel száz zeneszerző is megzenésítette. Pergolesi a nápolyi "Fájdalmas Szűz lovagjának testvérisége" egyesület felkérésére írta a pozzuoli ferences kolostorban, élete utolsó évében. A kottában csak szoprán és alt szólamot találunk, de előadásonként változó, hogy két szólista énekli-e végig a művet, vagy bizonyos duetteket kétszólamú kórus énekel. A szoprán szólót szopránénekes(nő) énekli, az altszólót énekelheti mezzó, alt, vagy kontratenor.
A mű zeneileg tökéletesen kiforrott, letisztult, invenciózus olasz barokk zene. Gyors és lassú, dúros és mollos tételek következnek egymás után, melyek nem követik következetesen a szöveg tartalmát és hangulatát, hanem helyenként teljesen ellentmondanak neki!
Szereplők
|
Tartalom
1.) Bevezető, f-moll duett: Grave két szólista vagy kórus |
Stabat Mater dolorósa Iuxta crucem lacrimósa Dum pendébat Fílius |
2.) c-moll szoprán ária: Andante amoroso |
Cuius ánimam geméntem Contristátam et doléntem Pertransívit gládius |
3.) g-moll duett: Larghetto két szólista vagy kórus |
O quam tristis et afflícta Fuit illa benedícta Mater unigéniti! |
4.) Esz-dúr alt ária: Allegro |
Quæ moerébat et dolébat, Pia Mater, dum vidébat Nati pœnas íncliti |
5.) c-moll duett:
második része Allegro |
Quis est homo qui non fleret, Christi Matrem si vidéret In tanto supplício? Quis non posset contristári, Christi Matrem contemplári Doléntem cum Fílio? Pro peccátis suæ géntis Vidit Iesum in torméntis, Et flagéllis súbditum. |
6.) f-moll szoprán ária: A tempo giusto |
Vidit suum dulcem natum Moriéndo desolátum Dum emísit spíritum |
7.) c-moll alt ária: Andantino |
Eia Mater, fons amóris Me sentíre vim dolóris Fac, ut tecum lúgeam |
8.) g-moll duett: Allegro szólisták vagy kórus |
Fac, ut árdeat cor méum In amándo Christum Deum Ut sibi compláceam |
9.) Esz-dúr duett: A tempo giusto két szólista vagy szólisták és kórus |
Sancta Mater, istud agas, Crúcifixi fige plagas Cordi meo válide. Tui nati vulneráti, Tam dignáti pro me pati, Pœnas mecum dívide. Fac me tecum, pie, flere, Crucifíxo condolére, Donec ego víxero. Iuxta crucem tecum stare, Et me tibi sociáre In planctu desídero Virgo vírginum præclára, Mihi iam non sis amára Fac me tecum plángere |
10.) g-moll alt ária: Largo |
Fac, ut portem Christi mortem Passiónis fac consórtem, Et plagas recólere. Fac me plagis vulnerári, Cruce hac inebriári, Ob amorem Fílii |
11.) B-dúr duett: Allegro ma non troppo szólisták |
Inflammatus et accensus Morte Christi praemoniri |
12.) f-moll duett: Amen-melizma: |
Quando corpus moriétur, Amen. |
Egyéb információ
Sík Sándor magyar nyelvű műfordítása:
Áll a fájdalomnak anyja,
Kín az arcát könnybe vonja.
Úgy siratja szent Fiát.
Gyász a lelkét meggyötörte,
Kín és bánat összetörte,
Tőrnek éle járta át.
Ó mi nagy volt ama drága
Szűzanya szomorúsága,
Egyszülött szent magzatán!
Mennyit sírt és hogy kesergett,
Látván azt a nagy keservet,
Azt a nagy kínt szent Fián.
Ki ne sírna, melyik ember,
Hogyha ennyi gyötrelemben
Látja lankadozni őt?
Ki ne sírna Máriával,
Hogyha látja szent Fiával
Szenvedni a szent Szülőt!
Népét hogy megmossa szennytől,
Látta tenger gyötrelemtől
Roskadozni Jézusát.
Látta édes egy szülöttét,
Halálos nagy elepedtét,
Látta, hogy halálra vált.
Szeretetnek szent kútfője,
Add, a fájdalomnak tőre
Járjon át a lelkemen.
Hogy szívemben lángra kelne
Krisztusomnak szent szerelme.
Segíts neki tetszenem.
Esdek, hogy szívembe véssed,
Szűzanyám, nagy szenvedésed
S az Átvertnek sebeit.
Gyermekednek, a sebzettnek,
Ki miattam szenvedett meg,
Osszam meg gyötrelmeit.
Add meg, kérlek, hogy mig élek,
Együtt sirjak mindig véled
S azzal, ki a fán eped.
A keresztnél veled állni,
Gyászban veled eggyé válni:
Erre űz a szeretet.
Dicső szűze szent szűzeknek,
Hadd ízleljem kelyhedet meg:
Add nekem fájdalmaid:
Add tisztelnem, add viselnem,
S nem felednem holt Szerelmem
Krisztusomnak kínjait.
Sebeivel sebesítsen,
Szent mámorba részegítsen
Buzgó vérével Fiad.
Hogy ne jussak ama tűzbe,
Védj meg engem, drága Szűz te,
Ha az ítélet riad.
Krisztusom, ha jő halálom,
Anyád szeme rám találjon,
És elhívjon engemet.
S hogyha testem porba tér meg,
Lelkem akkor a nagy égnek
Dicsőségét lelje meg.