Giacomo Puccini

olasz zeneszerző

1858-12-22 Lucca - 1924-11-29 Brüsszel

Giacomo PucciniGiacomo Puccini zenész családban nevelkedett, szinte különös lett volna, ha mással foglalkozott volna, mint zenével, zeneszerzéssel. Dédapja, Antonio Puccini (1747–1842) a luccai hercegség udvari zeneigazgatójaként komponált is: kiemelkedő alkotásai a II. József halálára írt Requiem és a Lucca felszabadulására írt kantáta. Udvari zenekarában Niccolo Paganini volt a koncertmester(!). Nagyapja, Domenico Puccini (1771–1815) öt operát írt; apja, Michele Puccini (1813–1864) pedig nagyra becsült orgonaművész és operaszerző volt, valamint a luccai zeneiskola igazgatója. Ugyanakkor, amikor a félárva Giacomo zenét kezdett tanulni nagybátyjánál, Fortunato Maginál, az elégedetlen volt a fiú hallásával. (Lehetséges, hogy nem tudott mit kezdeni egy intuitív zsenivel?) A luccai Instituto Paciniben, viszont apja egykori tanára, Carlo Angeloni más módszerekkel már eredményesen tanította. Puccini egy kasznóban zongorázott, és templomi orgonálást is vállalt tizenévesen, hogy pénzt keressen. Tizennyolc évesen, Verdi Aidájának megtekintése volt kulcsélménye, amely nyomán eldöntötte, hogy operákat fog írni.

Huszonkét évesen Milánóban folytatta tanulmányait Antonio Bazzininál, majd Amilcare Ponchiellinél. Ekkoriban a közönség kezdett elfordulni az olasz operáktól, s Richard Wagner lett egyre népszerűbb. A verizmus igénye is erősödött a romantikával szemben. Huszonöt évesen mégis egy romantikus librettó alapján írta első operáját, Ferdinando Fontana szövegkönyvére, a Lidérceket. Ponchielli közbenjárására a Ricordi cég felkarolta a művet, mert fantáziát látott benne a belcanto felélésztésére. Az opera bemutatása sikeres volt, Verdi pedig azt a tanácsot adta a fiatal Puccininek, hogy kevesebb szimfonikus elemet használjon – a továbbiakban ezt megfogadva arányosabb lett Puccini operáiban az énekes és instrumentális részek aránya. Fontana librettójára írta második operáját is, az Edgart is, de a szöveg olyan ellentmondásos volt, a romantikus jegyek halmozásával fűszerezve, hogy Puccini eldöntötte, eztán mindig maga választ librettót.

1885-ben összekötötte életét Elvira Bonturival, aki válás nélkül hagyta el férjét a zeneszerző miatt. Csak 17 év múlva tudtak összeházasodni a férj halála után, mikorra Elvira gyermekei és közös fiuk felnőttek. A közvélemény nem nézte jó szemmel a vadházasságot, s alaposan megtépázták a kapcsolatot az állandó áskálódással.

Harmadik operájában, a Manon Lescaut-ban már megtalálja egyedi hangját, s a recitatívók helyett egy sajátos parlandót alkalmaz. A Bohéméletben elszakad az áriák és az azokat összekötő párbeszédek határozott elválasztásától, a Toscában pedig a zene szövegen túli, drámai kifejejzőerejét növeli meg. A Pillangókisasszonyban valódi japán zenét alkalmaz, a Nyugat lányában pedig amerikai jellegűvé válnak a dallamok, s teljesen elszakad az olasz hagyományoktól.

Giacomo PucciniTöbbéves alkotói válsága után íródott új műve, A fecske félúton van az opera és az operett között. (Politikai és magánéleti botrányok, egészségi problémák nehezítették alkotói tevékenségét, de mindvégig figyelemmel követte a zenei életet, és saját zenei világát gazdagította mások művei alapján.)

A Triptichon (A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi) 1918-ra készült el, noha már 1904 óta gondolkodott egy egyfelvonásosokból álló összeállítás lehetőségén. Utolsó operája, a Turandot pedig a csigalassúsággal készülő librettó, és Puccini gégerákja miatt maradt befejezetlen. Tanítványa, Franco Alfano fejezte be a zeneszerző vázlatai alapján.

Operái bemutatásuk sorrendjében, tekintettel minden verzióra:

  • Le Villi, (Lidércek) 1884. május 31. - Teatro Dal Verme
  • Le Villi, második verzió 1884. december 26. - Teatro Regio
  • Le Villi, harmadik változat 1885. január 24. - Teatro alla Scala
  • Le Villi, negyedik változat 1889. november 7. - Teatro dal Verme
  • Edgar, 1889. április 21. - Teatro alla Scalában volt,
  • Edgar, második verzió 1891. szeptember 5. - Teatro del Giglio
  • Edgar, harmadik változat 1892. január 28. - Teatro Comunale
  • Edgar, negyedik változat 1905. július 8. - Teatro Colón Buenos Aires
  • Manon Lescaut, 1893. február 1. - Teatro Regio
  • Manon Lescaut, második verzió 1893. december 21. - Teatro Coccia
  • La bohème (Bohémélet) 1896. február 1. - Teatro Regio
  • Tosca, 1900. január 14. - Teatro Costanzi
  • Pillangókisasszony, 1904. február 17. - Milano, Teatro alla Scala
  • Pillangókisasszony, második verzió 1904. május 28. - Teatro Grande di Brescia
  • Pillangókisasszony, harmadik változat 1905. június 10. - Covent Garden, London
  • Pillangókisasszony, negyedik változat 1906. december 28. - Opéra Comique Párizs
  • Pillangókisasszony, ötödik változat 1920. december 9. - Teatro Carcano
  • La fanciulla del West (Nyugat lánya) 1910. december 10. - New York, Metropolitan
  • La fanciulla del West, második változat 1912. december 29. - Teatro alla Scala
  • La rondine (A fecske) 1917. március 27. - Opéra de Monte-Carlo
  • La rondine, második verzió 1920. április 10. - Opéra de Monte-Carlo
  • La rondine, harmadik változat 1924. április 11. - Teatro Verdi
  • Il trittico (Triptichon) 1918. december 14. - New York, Metropolitan
  • Turandot, 1926. április 25. - Teatro alla Scala