1872-ben fogalmazódott meg az igény, hogy Budapesten operaház épüljön, mert az 1837 óta működő Nemzeti Színház egyre kevésbé bírta a prózai darabok mellett az operák játszását. Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1884 között épült az Andrássy úton neoreneszánsz stílusban az akkor még Magyar Királyi Operaház. Az új intézmény nyitóelőadása – Ferenc József császár jelenlétében – 1884. szeptember 27-én volt. Erkel Ferenc vezényelte a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát, valamint a Lohengrin első felvonását ezen az estén.

Az épületet a legjobb alapanyagokból építették, a műszaki megoldásokat a kor színvonalának maximumán oldották meg. A díszítést a legkiválóbb magyar művészekre bízták, mint pl Feszty Árpád, Lotz Károly, Stróbl Alajos, Székely Bertalan, Than Mór. Befogadóképessége 1289 fő.

Eleinte anyagi nehézségek és létszámhiány hátráltatta a folyamatos munkát, majd 1888 és 1891 közt Gustav Mahler igazgatósága alatt egyenesbe jött és felvirágzott az Operaház.

Az 1960-as évektől folyamatos felújítási munkálatokat végeztek a közönség által látogatott terekben, de a műszaki részen nem volt idő és mód a rekonstrukciókra – különösen azután, hogy még az Erkel Színház adminisztrációja és műhelyei is az Operaház épületébe kerültek. Végül 1980 és 1984 között az Operaház zárva tartott felújítás miatt. Ezidő alatt az Erkel Színázban tartották az előadásokat. A százéves évforduló napján, 1984. szeptember 27-én nyitották meg újra.

A Wikipédia szócikke »