Oláh Gusztáv

kétszeres Kossuth-díjas magyar operarendező, jelmez- és díszlettervező, Kiváló művész

1901-08-20 Budapest - 1956-12-19 München

Oláh Gusztáv A színek, a látványosság, a nagyhatású tablók mesterének mindent magának kellett sorban elsajátítani egyéb forrásokból, amire szüksége volt hivatásához, mivel a századelőn nem volt még semmilyen intézményes rendezőképzés. Művészetközelben nőtt fel, mivel édesanyja Fodor Róza festőművész volt. Először a Műegyetemen tanult, építész akart lenni, de nemsokára a zene iránt kezdett érdeklődni. Jelentkezett a Zeneakadámiára, ahol zongora tanszakon végzett. 1921-től a Magyar Állami Operaházban dolgozott, ahol Kéméndy Jenő asszisztense lett. Mesterei Márkus László és Hevesi Sándor voltak. 1936-tól főrendező, később vezető főrendező volt. Az operai előadásokat modern színpadtechnikai és szcenikai megoldások egész sorával fejlesztette. Külföldön is jelentős sikereket ért el (Svédország, Olaszország, Németország).

Festő, muzsikus, tudós, esztéta és technikustehetség, az Iparművészeti Főiskola tanára, a Nemzeti Színház rendezője is volt operai működésével párhuzamosan. 1943-ban Zilahy Lajos regényéből filmet rendezett Valamit visz a víz címen. Részt vett az első Szegedi Szabadtéri Játékok rendezésében. Münchenben a Hovanscsina előadásának rendezése közben érte váratlanul a halál 1956. december 19-én.

Operaházi munkái időrendi sorrendben (kiemelve azok az előadások, melyeket rendezett is):

  • Puccini: Angelica nővér 1922.
  • Kodály: Háry János 1926.
  • Csajkovszkij: Diótörő 1927.
  • Händel: Xerxes 1928.
  • Verdi: A végzet hatalma 1929.
  • Erkel: Bánk bán 1929.
  • Gluck: Orpheusz 1929.
  • Wagner: Tnerannhäuser 1929.
  • Bizet: Carmen 1929.
  • Wagner: A bolygó hollandi 1930.
  • Liszt: Pesti karnevál 1930.
  • Hubay: Az álarc 1931.
  • Kacsóh: János vitéz 1931.
  • Milhaud: A megszabadított Theseus 1932.
  • Kodály: Székely fonó 1932.
  • Verdi: Otello 1932.
  • Offenbach: Hoffmann meséi 1932.
  • Waner: Lohengrin 1933.
  • Puccini: Tosca 1933.
  • Mozart: A varázsfuvola 1933.
  • Liszt: Magyar ábrándok 1933.
  • Hubay: A milói Vénusz 1935.
  • Kodály: Kuruc mese 1935.
  • Respighi: A láng 1935.
  • Liszt: Meszfisztó keringő 1936.
  • Puccini: Bohémélet 1937.
  • Kenessey: Csizmás Jankó 1937.
  • Verdi: Simon Boccanegra 1937.
  • Hubay: A cremonai hegedűs 1937.
  • Dohnányi: A vajda tornya 1937.
  • Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok 1938.
  • Milhaud: Francia saláta 1938.
  • Liszt: Krisztus 1938.
  • Csajkovszkij: Romeo és Júlia 1938.
  • Bartók: A fából faragott királyfi 1939.
  • Erkel: Bánk bán 1940.
  • Puccini: Manon Lescaut 1940.
  • Mozart: Don Juan 1941.
  • Respighi: Lucretia 1941.
  • Mozart: Cosi fan tutte 1942.
  • Händel: Rodelinda 1943.
  • Wagner: A bolygó hollandi 1943.
  • Csajkovszkij: Pique Dame 1945.
  • Mozart: Don Juan 1947.
  • Verdi: A trubadúr 1948.
  • Mozart: Varázsfuvola 1948.
  • Bartók: Bálványosvár 1948.
  • Kodály: Czinka Panna balladája 1948.
  • Borogyin: Igor herceg 1948.
  • Csajkovszkij: Diótörő 1950.
  • Verdi: Traviata 1950.
  • Mozart: Szöktetés a szerájból 1950.
  • Erkel: Bánk bán 1951.
  • Verdi: Álarcosbál 1951.
  • Csajkovszkij: Anyegin 1951.
  • Csajkovszkij: A hattyúk tava 1951.
  • Puccini: Pillangókisasszony 1952.
  • Bartók: A fából faragott királyfi 1952.
  • Verdi: Aida 1952.
  • Mozart: Cosi fan tutte 1952.
  • Erkel: Bánk bán 1953.
  • Verdi: Otello 1954.
  • Kenessey: Bihari nótája 1954.
  • Muszorgszkij: Borisz Godunov 1955.
  • Muszorgszkij: Hovanscsina 1955.
  • Mozart: Varázsfuvola 1956.
  • Mozart: Don Juan 1956.

Bánk bán

A bolygó hollandi

Bohémélet

Carmen

Carmen

Cosi fan tutte

Hovanscsina

Otello

Szöktetés a szerájból

Traviata

Emlékezések Oláh Gusztávról: